Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


IN MEMORIAM

2012.09.20

 

blogfajdalmom.jpg


Megállt az óra : Kosztolányi

Megállt az óra, és a mutató
halotti csöndben a hatosra néz.
Az óra áll, mindíg hat óra van.
Bármit teszel, az inga meg nem indul,
és a finom üveglemez alatt
oly szótlanul-nyugodt, mint a halott,
kit a koporsó ablakán tekintsz meg.

Az óra áll. És száll a pillanat,
eltűnnek a napok, múlik az év,
a század, ezred és az óra áll.
Az illanó idő szívdobbanása
remegve lüktet által a szobán,
s nincs semmi, semmi nesz, csak némaság.

A rémes éjfél csöndje sem ilyen.

Vár a kerék. S a rozzant szerkezetből,
a poshadó tétlenség börtönéből,
az öröklét nyugodt fuvalma megcsap.
Az óra áll, mindíg hat óra van.
 

gyasz5.jpg

Búcsú  : Kosztolányi

Vesztett, sötét tusám bevégzem,
boríts be, elmulás, egészen,
hogy kandi népek meg ne lássák
kevély szivem véres nyilását,
s omolj te csendbe zúgva rája,
ó ciprusok hűs éjszakája.

A sok csatát immár meguntam,
véres kudarc pirítja múltam,
más feljutott görnyedve térden,
csak én maradtam lenn, az érdem.
Ó, csak lejönne, csak leszállna
a ciprusok hűs éjszakája.

Jeges viharral küzdve mentem,
elől a büszke küzdelemben.
De most állok s nem moccanok ma,
hiába int a pálya orma,
nekem ma már minden hiába,
jőjj, ciprusok hűs éjszakája!

Borulj reám, te enyhe béke,
haljak be a nagy föld ölébe,
száguldjak büszke föld-anyámmal
a csillagos térségen által,
míg rámborul szelíden, áldva
a ciprusok hűs éjszakája.

gyasz32_origi.jpg

Csönd : Kosztolányi

Lebegj reám, ó csendes némaság,
véresre horzsolt szívemet kötözd be,
ontsd rám a holtak áldott balzsamát!

A zagyva nyelv hangját zavarjad össze,
fullaszd el égő, száraz torkomat,
alélt fejem zsongó, nagy csend fürössze.

Aludjon el a kínzó gondolat,
ónsúlyod égőn nyomja vissza mellem,
végsóhajom szelídeden fogadd.

Emlékezet, tudásnak kéje, szellem,
halk ájulatba nyögve vesszen el,
és szó ne keljen boldogságom ellen.

Szűnjön pihegni a beteg kebel,
tűnjön le róla a vér régi mocska,
míg boldogan nagyobb öröm emel.

Sártól szennyes valóm tisztára mosdva
lebegjen a felejtés bűvkörén,
s ne bántson a bűn, a sár és a rozsda.

Szent csönd, terítsd palástodat fölém,
fülembe kriptád hallgatása csöng,
s mélységeidből nem nézek föl én:

Oh én fehér sírboltom, tiszta csönd!...

  

112227.gif

Ady Endre
Temetetlenül

Érzem: a mámor csöndes éjjelében
Háborgó lelkem már pihenni kezd
És lassan, lassan, csaknem észrevétlen
Reám borul a virradatlan est.
Hideg szívvel, közönnyel nézek mindent,
Ami még nemrég lelkemig hatott;
Mi lett belőlem? Emberek közt járó,
El nem siratott, bús élő halott.

Még kacagok, ha rám borul a mámor,
De ez a kacaj már nem az enyém:
Kísértő hang halottak országából,
Melynek itt feledt tagja vagyok én.
Tán ajkamon víg nóta is megcsendül
S hallgat a régi méla, keserű -
Szívem megrezdül ismerős hangokra,
Mint egy eldobott, rozzant hegedű.

Olykor meg mintha visszaemlékezném
Egy szép életre, mely el, tovaszállt,
Melyben még volt hatalmas, izzó eszmém
Megostromolni magát a halált
S aztán... megtörve, éjjeltől borítva
Járom tovább a kiszabott utat;
Mi lett belőlem? Temetői fejfa,
Mely a világnak egy nevet mutat...

  

gyasz-gyertya.gif

Maradjon szent talánynak Ő.
Maradjon mindig újnak.
Véres szívemre szomorúan,
A könnyek hullnak, hullnak...
 /Ady Endre/
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Simon Ági

(www.alliteracio.eoldal.hu, 2012.09.21 09:49)

Nagyon szép, megható összeállítás ez a halottainknak, és mindazoknak, kik már nincsenek közöttünk.... ✝
Köszönöm, hogy az én képeslapomból is tettél be Verácskám, de a többi is nagyon szép, a versek pedig fájdalmasan gyönyörűek.

Re: Simon Ági

(Simon Ági, 2012.09.21 10:57)

Sajnos ez nem öncélúan készült! :(
Egy barátom ment el és rá próbáltam emlékezni..... de leginkább itt benn a szívemben :( :( :(

 

 

Profilkép



Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Június / 2018 >>


Statisztika

Most: 2
Összes: 116976
30 nap: 1227
24 óra: 35